Mladic

Ratko Mladić pere

Én abban hiszek, hogy a történelem sosem „csak” a múlt politúros-csipketerítős emléke, hanem például magyarázat arra, amiben élünk, és lehetséges forgatókönyv arról, mi történhet, mit kezdtek ilyen helyzetekkel az elődeink. Emellett kecsegtető példa, hogy volt már jobb, és felemelt mutatóujj, hogy miként szúrták el mások. Különösen érdekes a közelmúltat, a pár évtizedes, de már tankönyvbe szuszakolt és így távolított eseményeket szépen elővenni, azzal, hogy heló, ez most volt, ez nem egy távoli képregényes univerzum, hanem a szomszéd állam(ok), és 20-25 évvel ezelőtti ügyek.

Vasárnap a BIDF – Budapest International Documentary Festival keretében vetítik a Ratko Mladić pere című filmet.

Csak a kontextus végett: amikor nálunk a Bokros-csomaggal birkózott a politika, a széthulló szomszéd államban a polgárok egymást ölték. A film „főszereplőjének” utasítására a vád szerint 8000 muzulmán férfit és kisfiút lőttek agyon.

Rengeteg megbeszélendő aspektusa van ennek a, mondom, történelmi léptékkel mérve tegnap történt népirtásnak. Vannak közhelyesebb felvetéseim, mint például az, hogy az „á, ez nem történhet meg”-legyintést hogyan tudja az élet azonnal megcáfolni – akinek vannak emlékei az egykori Jugoszláviáról, az tudja, hogy a délszláv háborúkat megelőzően mit irigyelt a különutas államon a szocialista tábor, milyen „nyugatias” civilizációt vert szét a résztvevők és beavatkozók egyaránt sok hibával és bűnnel működő sora.

Szintén nem annyira innovatív, de fontos felvetés, hogy a muzulmánokra rácsodálkozó, magyar politika valójában a kormánypropaganda és az ellenzék oldaláról is mennyire ignoráns a geopolitika iránt. Csak a legprimkóbb elemeket használja, hogy ha muzulmán, akkor Jumurdzsák meg a megerőszakolják zasszonyokat, ha Balkán, akkor meg a Trónok harca és a hűmilyencsevapcsicsát ettünk és felmentünk a hegyre, micsoda világpolgárok vagyunk, és nem fárasztja a magyar közönséget azzal, hogy behozza a képbe mondjuk a bosnyákokat.

 

Az már egy fokkal érdekesebb kérdés, hogy a filmben ábrázolt, évekig elnyúló tárgyalás célja pontosan mi volt, mit tud kezdeni a nemzetközi büntetőbíráskodás egy ilyen üggyel, milyen arányt választhatunk megtorlás, elrettentetés, és valamiféle (lényegében lehetetlen) jóvátételre törekvés közt. Hogyan hozza be és igazolja a szükségszerűen nyugati/külföldi perspektívával dolgozó alkotógárda a NATO-légibombázást, vagy mit mond arról a mai, stabilnak és fenntarthatónak nehezen nevezhető állapotról, amit a térképen bárki lekövethet az ujjával, Bosznia, Montenegró, Koszovó, Albánia és (Észak-)Macedónia mentén.

És meg ezer, ennél sokkal frappánsabb felvetés tehető, és meg is teszik: Kerner Zsolt a 24.hu újságírója fog Bálint Csabával, a Serbia Insajd szerzőjével beszélgetni az első vetítés után. Mindketten kiválóan értenek a témához, egyedi véleményük van, és mivel velem ellentétben RENDESEN tudnak szerbül, majd figyeljetek, milyen szépen mondják például Mladić nevét is.

Trailer: