Hogyan írjunk hatásos cikket a koronavírusról? 1. rész

Lassan egy év tapasztalatai állnak rendelkezésre, hogy összegezzük, miként kell járványos-márványos cikket írni – ha azt szeretnénk, hogy mindenki maradjon otthon és kattintson. Összegyűjtöttem a legfontosabb tudnivalókat, itt a tananyag első része. Szívesen!

A legelső és legegyszerűbb megoldás, hogy fertőzöttek helyett folyamatosan betegekről írunk. Bárki, akinek a szervezetében kimutatták a vírust, az legyen mind „beteg” az erről szóló cikkünkben. Akkor is, ha tudjuk, hogy tízből kábé nyolc koronás legfeljebb csak a tesztből értesül arról, hogy elkapta a vírust, mivel tünetmentesen esik át a fertőzésen. Eleve nincs olyan, hogy tünetmentes, ezt le ne írjuk! Vagy ha muszáj, akkor jegyezzük meg, hogy ő a legveszélyesebb, mert mindenkit szétfertőz. Sőt, az ilyenek miatt pörgetjük a hosszú Covidot (egyes nyelvújítók kedvéért: a hosszútávúzást). Lényegében minden civilizációs ártalom besöpörhető ez alá. Nehezen tud csicsikálni? Ilyen még senkivel nem történt a korona előtt! Depis? Ez csak a korona lehet! Állandóan fáradt, olyan kis bágyadt? Ez nyilván nem azért van, mert nem aludt eleget, hanem a koronától! Ha ez így nem lenne elég ijesztő, akkor keverjük össze a kellemetlen és a halálos következményeket, anélkül, hogy cizellálnánk, melyik kinél és milyen gyakran mutatkozik. Tehát a hosszú Covidban jelentkezhet „egy általános fáradtság, levertség, szív-, vese-, véralvadási-, valamint idegrendszeri-, pszichiátriai problémák is”.


Vagy levert leszel, vagy leáll a veséd, ne részletezzük, melyik. Eleve, a korona minden szervre rátámad. Versenyezzünk szerkesztőségi pajtásainkkal abban, hogy ki tudja a legabszurdabb szervi bajt a koronával összefüggésbe hozni. Herekorona! Pupilla-pandémia! Sőt, a korona mindenhol támad! Belemegy a szemedbe, fülbe mászik, szellentéssel is átadható, a kocogó akár húsz méterre is elköpi. A különböző felületeken vagy sokáig, vagy nagyon sokáig marad meg. Melegben tovább, és hidegben tovább. A korona minden évszakban pont veszélyesebb, mint más évszakban, ezért tavasszal, nyáron, ősszel és télen sem dőlhetünk még hátra!

Játsszunk bátran a számokkal! A legegyszerűbb a dolgunk, ha ma több fertőzöttet találtak, mint tegnap. Ekkor nyugodtan írjuk le, hogy exponenciálisan nő, mivel egyetlen, a Facebookot lezárási mániával teleordító „tudós” sem tudja, mit jelent az, hogy exponenciális, nem is fog minket kijavítani. Ha kevesebb fertőzött lett, akkor tegyük a címbe a halottak számát. Nyelvi trükk: bármikor leírhatjuk, hogy „nőtt a halottak száma”, hiszen ez egészen a Feltámadásig így lesz. Keressünk jelentőségteljesnek tűnő számokat, például „átlépte a négyezret”. Ha egyik sem segít, ha minden túl kedvező, akkor tegyük a címbe, hogy keveset oltottak, vagy keveset teszteltek. Mert ugye, mihez képest kevés a teszt, ezt mondhatjuk napi ötezer és huszonötezer mintavételnél is. Követeljük hangosan, hogy a WHO által előírt 5% legyen a tesztpozitivitás. Ha ezt közelíti a valóság, vigyük le gyorsan 3%-ra az elvárást. Ha pár napja már minden csökken, akkor vegyük elő a hétnapos mozgóátlagot, így a korábbi számok kicsit feljebb húzzák a függvényünk végét.


Ha még mindig minden szám túl jó, akkor mondjuk azt, hogy az egész nem ér, mert hétvégén keveset tesztelnek. Ha hétfő van, akkor pedig még a kevés hétvégi teszt hatása alatt állunk. Ha meg kedd van… akkor a keddet is vegyük ki a pakliból. A kedd híresen megbízhatatlan nap, olyan kis kópé, keddenként megbocsátó mosollyal nézünk a számokra, paskolgatjuk a buksi fejecskéjét, hát téged aztán biztosan nem veszlek komolyan. Megjön a kedve, ha vár a keddre. A hétvége, a hétfő és a kedd sem ér, káposzta a fejük! Ha viszont jövő kedden csúnyább számok jönnek, akkor persze „belobbant” és „megugrott”. Bármit bármivel összehasonlíthatunk, nincs szabály! Teljesen valid riogatás, hogy „az elmúlt 9 csütörtökből 5 esetében a heti növekmények különbsége átlagosan 40% volt”. Ó, és az R0! Az „egy ember hány másiknak adja át” arányszám! Ez a legjobb, mivel úgy tesz, mintha a társadalom amolyan emberkondér lenne, benne egyformára vágva, egyforma távolságra, egyforma hőfokon rotyogna mindenki. Holott a koronavírus még mindig a veszélyeztetettek zárt intézményeiben (kórház, idősek otthona) végez igazi pusztítást. Ez fontos, ezt tagadjuk! Tegyünk úgy, mintha a Ligetben sétáló (koronasajtóul: bandázó) fiatalok ugyanolyan veszélyben lennének, mint egy 95 éves rákbeteg. Ha pedig tragikusan elveszítünk egy, a leukémiával hosszú ideje küzdő fiatalt, akit a protokoll miatt leszűrtek koronára is, a címben mindenképpen fogalmazzunk úgy, mintha szegény egyébként makkegészséges lett volna, és „már a fiatalokat is öli” a vírus! Ne aggódjunk, senki nem fogja a szerkesztőségben felvetni, hogy 2020-ban Magyarországon 14 év alatt senki nem halt meg koronával, 19 év alatt is két, nagyon beteg fiatal.


Természetesen írhatunk pozitívumokról is! Arról, hogy mennyi jót hozott az emberek bezárása. Itt az a fontos, hogy emberek alatt kizárólag felső-középosztálybeli, otthonról dolgozó, gyermekeiket alapítványi iskolába járató fővárosi polgárokat értsünk. Mutassuk be, hogy mennyivel közelebb kerültek egymáshoz a családtagok, hogy megtanulták értékelni a pillanatot, megnyugvás van a lelkükben, és tegyük ki bátran illusztrációnak azt a szép kovászos kenyeret! Ilyet akarunk majd sütni is, most speciel a sarki kézműves pékségben vettük. Tudtak visszaadni húszezresből. Igazi szocio, a magyar társadalom valós ábrázolása, széles rétegek bevonásával, akár a tizenkettedik, akár a tizenharmadik kerületben élnek!

Maradj szépen otthon! Mi olyan nehéz ebben?

És persze a legfontosabb: a mennyiség. A fenti módszerekkel a lehető legtöbb koronás hírt kell gyártani. A legbiztosabb támasza egy koronás hírnek ugyanis jobbról-balról egy-egy másik koronás hír. Cseréljük le magát az újságírást koronaírásra, fertőzzük meg vele a címlapot, tunkoljunk bele a tudomány rovattól a filmkritikáig és gasztróig mindent a pandémiába. A korona hat mindenre és minden hat a koronára. Tegyünk úgy, mintha a koronacikkek iránti spontán érdeklődés miatt kellene így értékesítenünk a hirdetéseket, nem pedig azért, mert már nem is szolgáltatunk más tartalmat. Ha pedig valaki nem így szeretne újságot írni, ha szeretne egy olyan lapot, ami nem ezt osztja, akkor idejében ragasszuk rá a címkét, hogy ő bizony Orbán Viktornak dolgozik.


folyt. köv.

Itt lájkold a oldalamat, és itt iratkozz fel a hírlevelemre – így biztosan nem maradsz le a következő részről sem!

Iszkiri!

Ezek is érdekelhetnek

emberek

Hány emberre van szükségünk?

Átlagosan heti három találkozást számolva, ahol kell 1-5 további szereplő, azaz átlagosan rajtad kívül még hárman, az heti kilenc ember. Átlagosan kéthetes rotációval számolva 18 a barátplafon.
szánkó

Szent Szánkóink meggyalázásáról

Csendes iszonyat: a rászoruló család kisdedjeinek szánt, Kossuth téren tárolt szánkókat keresztényellenes gyűlöletből felgyújtották a tüntetők, így tetemes anyagi és érzelmi kárt ozva.
Send this to a friend